Gyorsan úszik velünk a csónak,

Üres másodpercek zúgóin át,

Mégis nagyon rövid az élet,

Hogy elérjünk minden óceánt,

Ezért, életed mindig

Boldogsággal mérd

2000 éj kell

szeretni szerelmes szívvel,

és amit érzel

érjen fel a 2000 éjjel

Hogyan tudnál felkelni reggel,

Ha nem tudnád, új éjszaka vár

Dolgaidat elvégzed nappal,

És az este újabb kapukat tár

Ezért az életed mindig

Boldogsággal mérd

2000 éj kell

szeretni szerelmes szívvel,

és amit érzel

érjen fel a 2000 éjjel

Száz éve is éltek

Szerettek és féltek

Úgy, ahogyan én

Ezért, ha én vagyok a régi

Hát ki a fiatal, aki még újat akar

Ne nézd az órát a naptárt

Inkább gyorsan fogj át

Úgy ahogy akarsz

2000 éj kell

szeretni szerelmes szívvel,

és amit érzel

érjen fel a 2000 éjjel

Úgysem lesz már az a 2000

Év, ami elmúlt

2000 éj kell….

 A béke még vár

Megdőlt már rég minden szó

Zászlók és hiú remények

Hány éve megszültek már

S a béke még vár

Nem mindig békés a szív

Szerelmünk kígyók közt alszik

Álmunkban elmenekül

S a holdra repül

Száz út áll nyitva eléd

Úgy érzed vissza sem férsz már

Mágnes húz arrafelé

Hol a béke még vár

Úgy mint a tenger

Holdfénnyel kel fel

Úgy függök tőled

Ébressz fel végleg

Szabad a lélek

S ha néha eltéved

Kérlek, hogy szóljál

Ha a béke még vár

Most adj még annyi reményt

Szikrázni látsszon a holnap

Szikrája nem nyújthat már

A pokolnak esélyt

Kicsit túl sok volt tán

Nagyon sok könny folyt már

Lehet még több is ami vár

Mert az őrültség él

Te fizetsz csak azért

Állítsd meg, téged is sodor

Kiabál hát, mert itt a határ

A béke még vár

Úgy mint a tenger……

 Repülj el álmodban hozzám

Régen sírtunk álmunkban

S derűs hajnal kelt fel

De az álom ébren tart

Sohasem oszlik széjjel

Az idő nem mindig győztes hidd el

Nálam mindig sorban áll s ha néha

Magadban szenvedsz éjjel

Én várok szenvedéllyel rád

Nem is messzire tán

Ha néha mgadban

Szenvedsz éjjel

Repülj el

Álmodban hozzám

Érezd mit szeretnék

A világ most arról szól

Nevetni, vagy sírni

Nekünk mind a kettő jó

Megszoktunk így élni

És ha eljön egy őrült mámor

Egyszer, mért legyél aki

Ellenáll mert néha

Magadban szenvedsz éjjel…..

Ez mit szeretnék

Így lesz majd nagyon szép

Legalább mi éljük át

Volt úgy, dühöngött a szerelmünk

Semmit el nem feledtünk

Ami összetartott

És ha eljön egy őrült mámor

Egyszer, mért legyél aki

ellenáll mert néha

Magadban szenvedsz éjjel……

Valahol réges régen

 Volt régen egy szó s bennünk

Élt némán, mind így születtünk

Vérben, s tisztán

Lassan jön elénk miről is szól

Majd, és mit hoz a világ

Nap-nap után

Minden tiszta és minden szűz

Volt, mint az ígéret

Próbáltuk megszokni, nem

Sikerült

Volt régen egy szó s bennünk

Élt némán

Ha bármit akarunk

Nem szólnak ránk

Rájöttünk hamar

Ennek már vége

Nyitva a szívünk, csukva a szánk

Ami végleg megzavart, az az

Ígéret, a gyanakvás szelleme

Ránk szállt

Valahol réges régen

A mesék erdejében

Valahogy elveszett

Egy szép szó

Van időnk még megtudni

Miért kell azt ellopni

Mi nekünk drága

Másnak olcsó

Tisztán születünk reményben,

Fényben

Mi meg nem változunk, csak

A világ, s ha egy rég elveszett

Szó zeng a zenénkben

Tudd meg, hogy kerestük

Éveken át

És mindent elhittem mit

Akartál

Úgy lettem a barátod, hogy

Becsaptál

Egy földön élünk rég

Sokáig így lesz még

 Lassú az út

Túl lassan kelt fel a nap

Nagyon lassan jut el hozzánk

A hang

Ami elmondhatná van száz

Remény

/bár/lassan nő a fény

ez a pár év úgy tűnik nekem

magát nem lépte át senki sem

minket lép át a sors

s tudjuk mi már

ólomcsizmában jár

lehet, hogy gyorsak leszünk

meglátja dédgyermekünk

míg ezer hangnemben

szól a dal

a karmester bármit akar

nem lesz csak könny és zaj

a jövőben bízni az szép

ezzel él minden új nemzedék

ha a holnapban még

ők sem hisznek

vége mindennek

lehet hogy gyorsak leszünk

meglátja dédgyermekünk

míg ezer hangnemben

szól a dal

a karmester bármit akar

nem lesz csak könny és zaj

lassú az út

széllel kell szemben

járnunk, szállnunk

mert vissza rég nem

vágyunk

az nem kell már

lassú az út

mi nem tettük azzá

hisz adtunk csak hozzá

majd egyszer elvisz

messze még

lassú az út, és gyors a lét

s tán annyit megenged még

hadd tudjuk meg mit ér

 Kancsal a hold

Ne nézz, soha könnyes

Szemmel rám

Szívem jó kedvet kíván

Te is elhozhatnád tán

Az éjt és a kéjt

Az éjt és a kéjt

Cinkos az éj, sosem kell

Megtagadnunk

Cinkos az ágy, amiben benn

Kell maradnunk

Rég cinkos mind aki vár

S kopogna kapunknál

Rájött, hogy mind ami

Jó ránk vár

Nagybetűs élet várhat rád

Ami szép, azt megkapnád

Ami rossz elküldhetné

Nagybetűs évek várnak ránk

Ha mi együtt elbújnánk

S csakis együtt léteznénk

És az éj

És az éj

Cinkos a hold, hiszen mindig

Kacsint ránk,

Kancsal valahol, de ezzel

Együtt fogadnánk

Nézzen be ablakomon

Nevessen kicsit ránk

S tudnánk, hogy mind

Ami jó még vár

Nagybetűs élet………

Várjunk hát

Minden jót

Van idő

Míg kancsal a hold

Úgy ébredni fel

Rég egy helyre járunk

S rég nézzük egymást

Más-más óra számol ránk

Le még egyik sem járt

Mért él bezárva a lelked

Mért él bezárva a vágy

Mi most szállni kíván

Jó lenne úgy ébredni fel

Két karod s a napfény

Átölel

S együtt ébreszt fel

A világ és a vágy

Jó lenne úgy ébredni fel

Rajtad kívül más nem

Érhet el

S ki rejtekünkön lát

Csak a fény és egy ágy

Csupán

El sem rontott még a sors

Megpróbált már

Pedig volt pár év és találkozás

Ami másra is vár

Mért él bezárva a vágy

Mi most szállni kíván

Jó lenne……

Látom szűk szobámból

Élénkséged gátol

Ne te szólj, majd én mondom el

Jó lenne….

Két lyukas cipő és a fél életem

Most sántikál túl két évezreden

Kétezer éves álmok

Remélem valóra váltok majd

S ha megérkezem

Nem lesz baj, hogy

Lyukas cipőben járok

Kétezer éves álmunk,

Hogy jó oldalon állunk

Majd, s ha megérkezünk

Nem lesz baj,

Hogy lyukas cipőben járunk

Ma minden ember szerencsés

Kit egy évszám lódít a jövőbe

Még egy ajtón bementél

Onnan hogyan juthatnál előre

Hogy hol lesz a kint

És hol lesz a bent

Azt majd álmaimra bízom

Reményeimmel

S két hű cipőmmel majd

Megyek tovább az úton

Annyi nullát láttunk már

Együtt rég nem láttuk ezt

A hármat, az is lehet,

Hogy a jövő nyár

Mégtöbb nullával várhat

Hogy mikor lesz jobb

Vagy mikor volt szebb

Azt majd álmaimra bízom

Reményeimmel

S két hű cipőmmel majd,

Megyek tovább az úton

Reményben térdig járni

S mindenkit megtalálni

Aki megmaradt tisztán

Két lyukas cipő

És a fél életem

Most sántikál túl

Két évezreden

  Mi kell

Sokmindent elrontott

A tükörfélelem

Hányszor elmondtam kislány

Ne félj, csak higgy nekem

Amit tükörben látsz igaz,

De nem hiszem

Hogy változtatna a dolgon

Hisz a legszebb vagy nekem

Az ember ébred úgy, hogy

Egymagában van

Lassanként rájön majd, hogy

Más is él, s nem társtalan

Ezernyi csapda hiv., hogy légy

Olyan mint más

De te fel ne add, maradj önmagad,

Mint egy szépséges varázs

Mi kell, mi kell, hogy

Nekem más legyél

Azt hiszem a lelked az

Mi két szemedben él

Mi kell, mi kell, hogy

Nekem szép legyél

Hisz magadban már szép vagy,

A világ úgy is túl nagy

És még sincs már ki így lenne

Szép nekem

Titokban tartott vágyak

S álmok közt lakunk

Magunkról hiúságból sokkal

Többet gondolunk

Ki az ki szép

S ki nem illúzió talán

Ha mégsem az majd

Megtudod szerelmem oldalán

Mi kell, mi kell………

Árnyék és a fény

Árnyék s a fény egybe kel

S egy lesz, egy kép színeivel

Úgy lennék az árnyék

Ellenem légy a fény

Néha összeölelkeznénk

S mégszebb lesz a kép

És rég nem félek

A sorstól

Nekem a szívem jósol

És annyi év után most

Rádtalált

Épp így hiszek

Árnyékban s fényben

Elférnek mindig egy

Képen

Mért is törnénk szép

Egy álmodott kép szép

Keretét

Árnyék és fény életünk

Döntsük el hát kik is leszünk

Lennék én az árnyék

S ellenem légy a fény

Néha összeölelkeznénk

Akkor lenne szép

És rég nem félek………..

Fénnyel lelkemet

Még megmentheted

A boldogság egy árnyékot

Fénnyé is tehet

És rég nem félek……..

Elférnénk mindig egy képen

Összeölelkeznénk

S egy képben elférnek

Árnyék és a fény