Ha a Hold feljön az égre, még egy napnak vége,
A vén folyó is újra ezüstre cseréli minden aranyát.
Lassan sétálok a parton, fejemet lehajtom,
Álmodom a csendet, nem hallom a város tompa moraját.
R. Elfeledem majd, hogy zajos a világ,
Elfeledem majd a hétköznapok búját, bánatát.
Ha a Hold fenn van az égen, elfeledem majd,
hogy elfáradtam régen,
Holnap újra indul minden ugyanúgy, mindig ugyanúgy.
R., 3., R., 3.
||: Mindig ugyanúgy. :||
||: Mindig ugyanúgy. :||
||: Mindig ugyanúgy. :||
||: Mindig ugyanúgy. :||
Darabokra törted a szívem
Kár, hogy nem is tudod, milyen kár,
Hogy olyan messze futottál,
Darabokra törted a szívem.
Fáj, te nem is tudod, hogyan fáj,
Hogy búcsú nélkül itt hagytál.
Hogyan tudtad ezt tenni vélem?
R. ||: Szánd meg hát szomorú szívem,
Úgysincs más vigaszom nekem,
Jöjj el hát, jöjj el hát,
Hogy egy összetört szívet megragassz! :||
Fájt, te nem is tudod, hogyan fájt,
Hogy nem találtam olyan lányt,
Ki életemben helyedre léphet.
Most jó, te nem is tudod, milyen jó,
Hogy nincs, ki hozzád hasonló,
S így gondtalanul egyedül élek.
R.
Szánd meg szomorú szívemet,
Szánd meg darabokra összetört szívem!
Darabokra törted a szívem!
3., 4., R., R.
Jöjj vissza vándor
1. Elment a vándor,
Elvitte a zsákjában a nyár minden ízét,
Erdők lombját, és a rét tarka színét,
Mindent eltakar az ősz,
S mi várunk hűvös kábulatban.
2. Elment a vándor,
Útján a fecskék s darvak mind elkísérték,
Elment messze, hol a fű zöld s az ég kék,
Hol nem tudják, mi a hó,
A nyár forró és mozdulatlan.
3.Elmentek messze,
Mert ott a szívekbe nem költözik a tél,
A vándor, s a darvak most mind arra várnak,
Hogy elmúlik a dér,
S újra visszatérnek.
4. A lángok, fények,
Szívünkbe új remények mind visszatérnek,
Régen elfelejtett emlékek égnek,
Ha a tavasz közelít.
3., 4.
5. Jöjj vissza vándor,
Hozd vissza szívünkbe a nyár édes ízét,
Erdők lombját, és a rét tarka színét,
Hozd el szívünkbe a nyár melegét!
Óóó, 5., Óóó, 5.
Bergendy : Bordal
1. Egy pohár édes bor gyógyír a betegségre,
Egy pohár édes bor olaj a szenvedélyre,
Egy pohár édes bor buzdít új reménykedésre.
Tölts hát újra jó barát!
2. Egy pohár édes bor vonat a gondolatnak,
Egy pohár édes bor kapu a dallamoknak,
Egy pohár édes bor segít a hangulatnak.
Tölts hát újra jó barát, töltsd ki pincéd jó borát!
R. Ha egyszer eljössz hozzánk, téged szintén megkínálunk,
Cserébe annyit kérünk, légy mindig a jó pajtásunk.
3. Egy pohár édes bor pecsét a barátságra,
Egy pohár édes bor vigasz a búcsúzásra,
Egy pohár édes bor nem ok az aggódásra.
Tölts hát újra jó barát, töltsd ki pincéd jó borát!
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem,
Ma lesz a holnap tegnapja
Tudom, jóból is árt a sok
Bármit is teszel
Akár túl sokat iszol
Vagy túl sokat eszel
De ha kedved elhagyott
Minek szidnád a tegnapot?
Inkább csinálj magadnak jó előre
Még egy szép napot
¦: Ha a ma lesz a holnap tegnapja
Tedd a bús emléket az ablakba
Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra
Tölts még egy kortyot a poharadba! :¦
Ha a fejed fölött a ház
Összedűlhet holnapig
Legjobb, hogyha csendben, gyorsan
Eltűnsz hajnalig
Ma gyerek vagy még talán
De felnőtt leszel hamar
Hát játszadozz, csak vígan
Amíg senki nem zavar
¦: Ha a ma lesz a holnap tegnapja... :¦